Éjjel 11 után érkeztünk az Új-Delhi repülőtérre. Ahogy kidugtam a fejem a gépből, egyből megcsapott a szívemnek-lelkemnek oly kedves "india-szag". Volt szerencsém közel egy évet Bombay-ben lakni, s bár sokmindent megszoktam, ezt a különös aromáját az indiai levegőnek még a legutolsó napon is ugyanolyan csalhatatlanul el tudtam különböztetni mindentől. Oly mélyen hatott rám, hogy bármikor fel tudom idézni. Arcomra kielégült vigyort vont a kellemes viszontszaglás öröme és boldogan lebegtem le a lépcsőn, míg végre újra imádott Indiám földjére -aszfaltjára- léphettem.
A tranzitváróba tartó busz fedélzetén már direkt indiai emberek közé vegyültem. A profot kicsit el is veszítve szem elől, bódultan szívtam magamba a körülöttem repkedő hindi szavakat és elkapott gesztusokat. Tömeg és büdös, mások így szokták jellemezni Indiát. Számomra ez inkább barátságos közelséget és semmivel össze nem téveszthető egyediséget jelent. Mint a lány, aki századszorra is a combjai közé zárja fejedet. Egy pillanatra se érzed magad kényelmetlenül és még egy áttáncolt éjszaka fülledsége is édes és mámoros illatként bolondít magába.
Bele vagyok habarodva Indiába, ez nem is kérdés. India lányai pedig a leggyönyörűbb álmaim legelérhetetlenebb tündérszépségeinél is ezerszerte csodálatosabbak számomra.
A buszon hirtelen elkaptam egy szempárt, ami azonnal rabságba ejtette gondolataimat és tekintetemet egyaránt. Már rutinosan persze utóbbit ügyesen palástoltam gyors el-elpillantásokkal, de a bocicsokibarna arcbőr két tejfehér kanyonjából delelő napként sugárzó élénk mohazöld szemek a leggyengébb pontomon döftek keresztül.
Semmitől nem félek úgy, mint a szerelemtől. Voltam Betlehemben, amikor kétoldalról támadták és bolyongtam úgy Kathmandu utcáin, hogy félő volt, hogy a jéghideg utcák fagyott földjén kell töltenem az éjszakát, mert nem volt egy huncut rúpia se a zsebemben. De sose féltem úgy, mint bármikor, ha egy meseszép indiai lány szemeibe néztem. Valami egészen mélyen hangolt húrt pendítenek meg bennem ezek a tiszta szempárok, valami kielégülésnél is beteljesítőbb érzés utáni vágyakozást ébresztenek bennem. Ijesztő és akarom.
És hat óra múlva indul a gépünk Ladakhba. Várom. Nagyon.